Borválasztékunk még erősen átalakulóban van, hisz fiatal borászat révén idén csak reduktív tételekkel tudtunk kijönni. Vöröseink, fehéreink hordót egyáltalán nem láttak, kivéve a Nérót.
Most, hogy hamarosan megkezdődik a szüret, a legfontosabb kérdés, amiről minden nap legalább egy órát beszélünk az, hogy jövőre mi legyen sortimentünkben. Természetesen az ősi magyar borhármasság - fehér, rosé, vörös- megmarad, a fajták a szőlőknek köszönhetően adottak. Ha ezt így van, akkor miről fog szólni a bejegyzés hátralévő része, kérdezhetné a gyanútlan olvasó. Nem másról, mint a maradékcukorról.
Kicsit hátulról indítva a történetet: sok helyen megfordultunk a nyáron, különböző fesztiválokon, borutcákon, falunapokon stb. és rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk. A konklúzió, amit minden esetben megállapítottunk az, hogy édes vagy félédes fehér nélkül nem maradhatunk. Rengetegszer jöttek oda hozzánk azzal a kérdéssel, hogy van-e édes fehér borunk? Erre már szinte sablonszerűen ment a válasz, hogy nem, de menjetek át szembe, vagy jobbra, vagy balra és ott ennek, meg ennek van, és kóstoljátok meg Titi Zenitét is. Nah az egyik ilyen kitelepülésünkön pont olyan mellé kerültünk, aki rendelkezett a fent megnevezett tételekkel. A forgatókönyv általában a szokásos volt:
- Hello! Van édesebb fehérborotok?
- Nincs, de itt mellettünk a srácoknak van!
Ezzel a delikvens egy csárdásmozdulattal arrébbcsoszogott és már adta is le a rendelést:
- Hello! Szeretnék kérni egy deci édes fehérbort, meg három roséfröccsöt, két fehér hosszúlépést, és van valami üdébb vörösötök?
Ilyenkor Csabival csak összenéztünk és fejben mindenki összeadta, kb mennyi bevételtől estünk el az édes fehér hiánya miatt. A másik idegesítő a dologban az volt, hogy mikor felajánlottuk a Nérót, mint édes vöröset, akkor mindenki azt hitte valami Tesco alsópolcos rettenetet szeretnénk rásózni, és sietve rávágta, köszi nem vörös édes bor nem létezik. Nesze Neked borsznobéria! Bezzeg egy jó görög sangria szüretre szívesen elmenne mindenki!
Miért keresik még mindig nagyon sokan az édes bort? Talán azért, mert korábban Magyarország édes fehér export nagyhatalomnak számított, talán azért, mert a borhoz meg kell érni. Emlékszem még mikor először járogattunk el a srácokkal titokban sörözni, valamikor tizenéves koromban, mindenki Heinekent meg Rolling Rockot ivott, mert az menő volt, pedig ezek nem is igazán jó sörök, utóbbi szerintem nem is sör. Szóval valahol el kell kezdeni a borozást, és mivel mással, mint az édessel, aztán valamikor az ember 20as éveinek elején jobb esetben kialakul a többi bor iránti rajongás is. Aztán az egyik legfontosabb ok, amit megfigyeltünk, hogy a hölgyek szinte kizárólag csak az édeset keresik, így a velük lévő lovagok is oda mennek, ahol ilyet lehet kapni. Mindenki ismeri a mondást: A nők nagy hatalommal bírnak, hisz náluk van a világ pénzének legalább fele és az összes... szóval náluk van.
Lesz édes fehér borunk!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.